Angolna

Férjem kedvenc időtöltése a horgászat. Ez a hobbi az utóbbi 2 év alatt alakult ki nála, bevallom, soha nem gondoltam volna, hogy még én is élvezni fogom. Bár az is igaz, hogy többnyire amíg ő a botot tartja, én egy könyvet tartok a kezemben. Ritkán én is fogok valamit, volt már olyan, hogy a súlyosnak vélt hal egy férfiarasz méretű rák volt, de legutóbb egyszerre akadt a boton levő 2 horogra 2 hal. Ja, a kezdők szerencséje. Lényeg, hogy együtt vagyunk és mindketten élvezzük azt, amit teszünk.

Nagyjából ugyancsak 2 éve lett kedvenc hala az angolna. Emlékszem, egyik nap hazahozott 2 angolnát... azt sem tudtam hogyan álljak neki. Szerencsémre a halassal kiszedette a belsőségeket, de még mindig gondot okozott, hogyan kezdjek hozzá. Ekkor elkezdtem a google-on keresgélni és akkor ez mellett az egyszerű recept mellett döntöttem:


Az angolna bőrét eltávolítjuk, magyarán lenyúzzuk, azután újjnyi vastag csíkokra szeleteljük.

Beleforgatjuk liszt+pirospaprika+ só keverékébe,

forró olajban kisütjük mindkét oldalán.

Rendkívül finom, puha lesz a hús. Ha nem tudnánk, hogy hal van a tányéron, azt hinnénk, hogy csirkehúst eszünk. Általában krumplipürét készítek hozzá.

Ő, a nagy horgász dobásra készen:

Ő pedig a segédje fogás után. Azt hiszem naphal volt, de túl kicsi, így visszadobtuk:

Ennyire kicsik voltak: