Áfonyás- krémsajtos "kávésüti"

Állítom, hogy aki ezt a sütit kipróbálja, úgy jár majd mint én! Már a soron következőn agyalok, hogy milyen gyümölccsel készítsem. Ugyanis a lehetőségek sora végtelen, lehet bármilyen fagyasztott gyümölccsel (cseresznye, eper, málna) vagy befőttel (ananász, meggy, barack, szilva) készíteni.

Engem ez a gyümölcs felsorolás győzött meg az eredeti recept kiértékelései között.
Jó választás volt, kedvenc receptjeim között marad, ez már biztos.


Hozzávalók:

• 1 csésze /2,5 dl áfonya (friss vagy fagyasztott)
• 1/4 csésze /0,6 dl almalé - én narancslevet használtam
• 1 tk keményítő liszt
• 2 csésze / 30 dkg finomliszt
• 1 csésze / 19 dkg cukor
• 1 rúd / 12 dkg hideg vaj
• 1/2 tk sütőpor
• 1/2 tk szódabikarbóna
• 1/4 tk só
• 1 ek reszelt citromhéj
• 3/4 csésze / 1,8 dl natúr joghurt
• 1 tk vanília kivonat
• 2 tojás
• 6 oz / 17 dkg krémsajt (Philadelphia)
• 1 tk citromlé
• 1/2 csésze szeletelt mandula vagy darált dió

Egy lábaskában összefőzzük az almalevet az áfonyával kb. 3 percig. A keményítő lisztet elkeverjük 2 ek vízzel, majd hozzáadjuk a gyümölcshöz. 1-2 percig tovább főzzük, kevergetve, amíg sűrűvé válik. Levesszük a tűzről, hagyjuk szoba hőmérsékletűre hűlni.

A lisztet 3/4 csésze cukorral összekeverjük, majd összemorzsoljuk a hideg, felkockázott vajjal, morzsaszerű keveréket kapunk. Ebből félreteszünk 1/2 csészényit, majd a többihez hozzáadjuk a sütőport, szódabikarbónát, citromhéjat és sót.

Egy másik edényben összekeverünk 1 tojást, joghurtot és vaníliát. Ezt a híg keveréket hozzáadjuk a morzsás liszthez és egyneművé keverjük. Egy zsírozott 28 cm átmérőjű (lehetőleg kapcsos) tortaforma aljára kenjük.

Egy edényben - a korábban használt keverőtál is megfelel - mixerrel habosra keverjük a maradék 1 tojást, a maradék 1/4 csésze cukrot és krémsajtot.

Egy másik edényben a fennmaradt 1/2 csésze lisztmorzsát összekeverjük a 1/2 csésze mandulával vagy dióval.

A krémsajtos keveréket rákenjük a tortaformában levő tésztára úgy, hogy a szélén körben szabadon hagyunk 1 ujjnyi széles részt. Elsimítjuk. Erre rákanalazzuk az áfonya tölteléket ugyanúgy, hogy 1 ujjnyi széles krémsávot szabadon hagyunk. Ezután a diós morzsát a tészta szélére szórjuk vagy kanalazzuk, a közepét szabadon hagyva.

180 C / 350 F fokos előmelegített sütőben 30-40 percig sütjük (nálam 50 percig tartott), amíg a tészta széle barnulni kezd, de a közepe még remegős, ha mozgatjuk. Tűpróbát is végezhetünk a tészta szélén, ahol sülés közben repedezni kezd.

10 percig hagyjuk a formában hűlni, majd a kapcsot levéve fogyaszthatjuk langyosan vagy kihűlve.

Én nem tudtam várni amíg kihűlt. Rendkívül finom, krémes, lágy belsejű sütemény. Majdnem olvadt a számban... Szerintem tökéletes vendégváró kávésütemény. Próbáljátok ki!!!

Túrós (csokis/ barackos/ mandulás) morzsatorta

Vasárnapra ezt a morzsás süteményt készítettem, akkor frissen is nagyon finom volt, de most is, amikor az utolsó szeleteket falatozzuk, nagyon ízlik. Nem túl édes, kívül ropogós, belül finom, lágy töltelékes sütemény.

Hozzávalók a morzsa alaphoz:

• 42 dkg/ 3 csésze finomliszt
• 20 dkg/ 2 csésze mandulaliszt (vagy finomra darált mandula)
• 15 dkg/ 1 csésze barna cukor
• 1 és fél tk sütőpor
• csipet só
• 22 dkg/ 2 rúd vaj
• 1 tojás

A töltelékhez:

• 90 dkg/ 2 lb túró (nálam felezve édes túró ricottával)
• 13 dkg/ 1/2 csésze cukor
• 1 ek amaretto likőr
• 1 tojás
• 3/4 csésze csokilencse
• 3/4 csésze apróra vágott datolya vagy füge - nálam 1 kisebb barackbefőtt

A lisztet, mandulalisztet, sót, barna cukrot, sütőport összekeverjük egy edényben, majd hozzámorzsoljuk a kisebb kockákra vágott hideg vajat. Hozzáadjuk a tojást, jól eldolgozzuk vele, így egy nagyon morzsás állagú, viszont kézzel könnyen összeállítható tésztát kapunk, ami kb. így néz ki, mint az alábbi képen látható. Két részre osztjuk.

Egy 28 cm átmérőjű, magasfalú torta vagy piteformát kikenünk. A morzsás alap felét ebben elsimítjuk úgy, hogy az oldalára is jusson 3 cm magasságban. Használhatunk egy poharat, hogy egyenletesebben legyen a tészta eloszlatva.

Elkészítjük a tölteléket: a túrót, cukrot, tojást, likőrt jól összekeverjük, hozzáadjuk a csokilencsét.

A töltelék felét rákanalazzuk a morzsás alapra, kirakjuk/rászórjuk a gyümölcsöt, majd rákanalazzuk a töltelék másik felét, kanállal elsimítjuk.

A fennmaradt morzsát eloszlatjuk a túrótölteléken, kézzel enyhén megnyomkodjuk, majd 180 C/ 350 F fokos előmelegített sütőben 1 óra (+10 percig) sütjük, amíg enyhén barnulni kezd. A teteje még kissé lágy kell legyen, ha ujjunkkal megnyomjuk.

Tálalhatjuk langyosan, hűvös helyen tároljuk.

Csokis finomság sütés nélkül

Tegnap este valami gyorsat akartam összehozni mai desszertnek, így ez a sütés nélküli tortaszerűség alakult belőle. Recept igazából nincs hozzá, de leírom hogyan készült.




A sütőformát kibéleltem folpackkal, a szélét körberaktam álló piskóta tallérokkal (ez pótolható félbevágott babapiskótával, ebben az esetben fontos, hogy a kerek vége kerüljön a forma aljára). Ezután beleöntöttem az 1 csomagnyi elkészített instant pudingot. Volt itthon egy csészényi maradék túrós palacsinta töltelék, azt kikavartam fél csomag Philadelphia krémsajttal, adtam hozzá kevés olvasztott csokit, ennek felét rákanalaztam a pudingra, elsimítottam.

A másik feléhez adtam még olvasztott csokit meg csokireszeléket is, így az még sötétebb lett, ez lett a legfelső krém réteg a sütőformában. Ezt is elsimítottam, a tetejét teleraktam piskóta tallérokkal, majd szorosan letakartam folpackkal.

Hűtőben volt ma délig. Tálalás előtt felvertem kb. 2 dl tejszínt kevés cukorral.
A felső réteg folpackot levettem a formáról, ráborítottam egy tányért, majd megfordítottam. Könnyen kijött a formából az alsó fólia miatt. Azt óvatosan leszedtem a krém tetejéről, majd erre kanalaztam a tejszínhabot. Málnával, csokipuszival és olvasztott csokival díszitettem. Finom lett, könnyű hűsítő desszert.

Diós - krumplis - vajas pogácsa

Karácsonyról maradt még 1/3-nyi diós-mogyorós keverék a dobozban. Drágám egyik nap olyan ötlettel állt elő, hogy mi lenne, ha - mielőtt ez megavasodna - ő megdarálná, én pedig finom pogácsát sütnék belőle.

- Tudod, olyan, mintha töpörtyűs pogácsa lenne, de dióval. Ennek is már majdnem olyan szaga van... - mondta és az orrom alá tartotta.



Ekkor beugrott nálam a sok szépséges kép amit Napmátkánál láttam a többféle ízesítésű pogácsákról, menten előkaptam az oldalt és erre a krumplis -vajas - diós - tepertős ( a mi esetünkben nélküli) hajtogatott pogácsára esett a választásunk.

Van nekem egy olyan kis kézi dió darálóm, ami nem porszerűre darálja a dolgokat, hanem nagyobb, illetve apróbb darabokra. Nagyon szeretem, mert ezzel ledarálva a diót ropogtatni lehet rendesen a bejgliben is, a diós töltelékes kalácsban is meg egyebekben.

A hozzávalókban annyit változtattam, hogy feleztem az adagot és ehhez adtam 1 marék helyett 3 maréknyi diós - mogyorós keveréket.

Hozzávalók:

• 42,5 dkg liszt
• 22,5 dkg vaj (2 rúd)
• 1 tojás + 1 tojás a kenéshez
• 1 nagyobb, héjában főtt, áttört krumpli (kb. 25 dkg)
• 1,5 tk só, (legközelebb 2 tk-t teszek)
• 1 cs porélesztő (7 gramm)
• 3 marék diókeverék
• tejföl, amennyit felvesz, hogy lágy, rugalmas tésztát kapjunk (nekem kellett 1 dl)

A száraz hozzávalókat összekevertem, elmorzsoltam a vajjal. Hozzáadtam a tojást, krumplit és tejfölt. Simára dagasztottam.

Ezt így le kellett fényképeznem, miután kb 5 percig gyönyörködtem benne. :) Meleg helyen kelesztettem kb. 1 órát, mert közben egyebet sütöttem. Már nem emlékszem, hogy duplájára kelt-e vagy sem, csak az időre.

Kinyújtottam ujjnyi vastagra, megkentem olvasztott vajjal, összehajtottam és 10 percig pihentettem. 2-szer megismételtem, majd harmadszor bevagdostam, majd pogácsa szaggatóval kiszúrtam, a tepsire raktam, ott hagytam még kelni. Mielőtt a 200 C fokra előmelegített sütőbe toltam, lekentem felvert tojással, megszórtam köménymaggal. 20 perc alatt megsült. Nagyon finom lett!

Köszönöm a receptet, Napmátka!

Csirkés saslik

Hétvégén Thrini-nél készült el nagyon guszta kis csigákban. Mivel hamar elkészül, ez volt egyik este a vacsink.



2 apró kockákra vágott, fűszerezett csirkemell, 1 lilahagyma, néhány fej gomba, piros, zöld és sárga kaliforniai paprika és 8 fapálcika kellett hozzá. Főtt rizzsel tálaltam.

Briósok

A korábbi bejegyzésben szereplő kalácstésztából készült. Felét fonott kalácsként készitettem, a másik feléből pedig félig spanyol briós stilusban 8 darabot, ugyanolyan csokis és áfonyás töltelékkel, viszont nem kentem meg külön őket.

Jól jön a munkában a kávé mellé. Kár, hogy már csak 2 darab van belőle...

Nagyszalontai kemencés kalács

Tegnap mesélt Anyukám arról a kalácsról, amit ő gyakran sütött, mielőtt elkerültem otthonról. Ez attól volt más, mint a többi, hogy csak mazsola volt benne, az is elszórtan, nem volt hagyományos töltelékes, mint pl. diós, mákos, túrós.

Van még egy különlegessége, mégpedig az, hogy nincs benne semmi zsiradék, mégis puhább és foszlósabb mint az olajjal vagy vajjal készült kalácsok. A titok abban áll, hogy a tésztához felhasznált tejet előzetesen fel kell forralni, ettől elvileg kicsapódik a tejből annyi zsír mennyiség, ami elegendő ahhoz, hogy a tészta rugalmas, foszlós legyen.

A történethez még hozzátartozik, hogy Nagymamám sok sok évvel ezelőtt tanulta meg ezt a kalácsreceptet, amikor annakidején Nagyszalontán, Arany János szülővárosában laktak. Akkoriban összeültek az asszonyok a téli estéken és ilyen estékre sütötték ezeket a kalácsokat "óriási" kerek kenyérformákban, ugyanis az eredeti recept 1,5 - 2 kg lisztre szól.

Amúgy még emlékszem, gyerekkoromban ahányszor falun voltunk rokonlátogatáson mindig megkínáltak azzal a finom házi kenyérrel, amiből ha egy szeletet lekanyarítottak, megkenték finom házi zsírral vagy lekvárral, attól bőven jóllaktunk mi gyerekek és rohantunk vissza az udvarra tovább játszani a rég nem látott unokatestvéreinkkel. Gyerekszemmel mindig ámultam a kb. fél méteres átmérőjű kenyerek nagyságán. Amikor Anyukám ezekről a nagy kenyér formákról beszélt, egyből beugrottak az emlékek.

Először beírom a nagy adag receptjét, hogy megmaradjon az utókornak, meg nekem is, aztán pedig leírom úgy ahogy én negyedeltem a mennyiségeket.

Nagy adag hozzávalói:

• 1,5 liter forralt tej
• 3 tojás
• 10 dkg friss élesztő
• 2 kg liszt
• 1 ek só
• 25 ek cukor (kb. 60-70 dkg)
• mazsola
• citromhéj

Mivel én fél kg lisztet használtam, így osztottam:

• 3,75 dl tej
• 1 tojás sárgája
• 1 csapott ek szárított élesztő
• 50 dkg liszt
• 1/4 ek só
• 6 púpozott kanál cukor
• citromhéj - most kifelejtettem
• aszalt vörös áfonya
• 3 féle csokilencse

A tejet felforraljuk, majd mikor kihűl a megfelelő hőmérsékletre, beletesszük a cukrot és ebben felfuttatjuk az élesztőt. Ehhez hozzáadjuk a tojást, lisztet, sót és lágy kalácstésztát dagasztunk. A végén hozzáadjuk a citromhéjat, ezt is jól beledolgozzuk a tésztába.

Itt következik még egy trükk. Eredetileg a kidagasztott tésztát úgy kelesztették, hogy egy konyharuhára tették - ha kisebb formákban sütötték, akkor elosztották 4-6 darabra - majd a cipókat bekenték zsírral. Én ezt úgy csináltam, hogy a kezemmel belenyúltam a zsírba és 1-2 kiskanálnyit kivettem belőle. Jól eldörzsöltem a tenyeremben, amíg átvette a kezem melegét, majd így könnyen, egyenletesen bekenhettem vele a kis cipómat. Így hagytam a tésztát kelni egy nagyobb műanyag edény alatt.

Fontos: a tészta akkor van készre kelve, amikor a zsír réteg megrepedezik a felszínén. Kb. így:

Megj. Mivel az én kalácsformám elég kicsi, a tészta feléből készitettem a kalácsot, másik feléből briósok lettek.

Ezután kézzel kilapogatjuk a tésztát, mert ugye a teteje zsíros és a nyújtófa talán nem is végezne jó munkát, majd megszórjuk a mazsolával - jelen esetben fehér, karamell és natur csokilencsével. Ezután jött az én ügyetlenkedésem - mert eredetileg nem ilyet terveztem - ami következtében ilyen lett ez a kalács, amilyen. Végülis jól sikerült, és ugye minden jó, ha...

Kétoldalról feltekertem, majd középen hosszában elvágtam. Így kaptam két hosszú rudat. Azt is kettévágtam,

Közben eszembe jutott Nagymamám, aki olyan gyönyörűen készítette a négyes fonást. Ezt még annakidején tőle tanultam... Úgyhogy először életemben megpróbálkoztam ezzel is:

Ezt így beletettem a formába és ezúttal konyharuhával letakarva kelesztettem duplájára. Azután pedig 200 C fokon aranybarnára sütöttem.

Fantasztikus lett!!!

Tejberizs - finoman, fahéjasan

Ilyet talán már több mint 3 éve nem ettem, de nem azért, mert nem próbálkoztam vele, hanem azért, mert másfajta rizsből főztem és hát, hogyismondjam, nem ilyen volt... Ez most puha, krémes, olyan igazi finomság volt.

Aztán konyhai gyakorlat ide vagy oda, elővettem egyik kedvenc szakácskönyvemet, Gergely Éva: Erdélyi ízek c. könyvét és abban megtaláltam ezt a receptet, amit követni fogok mindaddig amíg ilyen egyszerű tejberizst fogok főzni. Rájöttem a titokra: mégpedig arra, hogy alacsony hőfokon, fedő nélkül kell főzni. Na és az arányok...

Egyszer majd beírom azt is, ahogy Párom Anyukája készíti, az is nagyon finom!

Hozzávalók:

• 1 liter tej
• 8 halmozott kanál rizs
• kevés só
• 3-4 ek cukor
• vanília

A rizst megmossuk, lobogó vízzel leforrázzuk (ez is új volt számomra, meg fura is, de követtem az utasítást). Leszűrjük, beletesszük egy lábasban levő hideg tejbe. Hozzáadjuk a sót, cukrot, vaníliát és főni tesszük. Csendes tűzön, fedő nélkül főzzük, időnként megkavarva, hogy az alja oda ne égjen. Amikor a rizs megpuhult és a szemek megduzzadtak, levesszük a tűzről és az edényt lefedve hagyjuk, hogy a tejet teljesen magába szívja.

Tetszés szerint fahéjjal, kakaóval, csokival megszórva vagy gyümölccsel tálaljuk.

Kókuszos golyók szaloncukorból

Lehet, hogy egyesek a cím láttán megköveznek... De mentségemre azt hozom fel, hogy a karácsonyi időszak alatt nagyon sok csokit kaptunk ajándékba, a szalon cukorból is bőven bevásároltam, így tegnapig még mindig majszolgattuk és már kezdünk ráunni, amíg eszembe nem jutott, hogy golyókat csinálok belőlük.

A szaloncukrokat megolvasztottam egy kissé a mikróban, hogy könnyen össze lehessen törni villával, azután graham kekszet morzsoltam hozzá, tettem bele kókusz reszeléket, 2 ek maraschino-levet, ugyanebbe áztatott aszalt ribizlit, kevés citromlevet és krémsajtot, hogy könnyen formázható legyen.

Apró kókuszba hempergettem őket, így születtek meg nálunk az idei első kókuszgolyók a tavalyi szaloncukorból :)

Karfiol leves PW módra

Bár a Drágám már közös életünk elején leszögezte, hogy ő nem túl "leveses", most így télvíz idején egyre gyakrabban jólesik esténként egy tányér forró, finom, tartalmas leves. Édesanyja rendkívül finom karfiol levest szokott főzni, készítettem már úgy is, zöldséggel, gríznokedlivel, az is nagyon ízlett mindkettőnknek. Ez most másabb annyiban, hogy be van habarva és jóval sűrűbb állagú, részben azért is, mert több zöldséget használtam az eredeti receptben megadott mennyiségnél.

Engem az erről készített fotók tettek igazán kíváncsivá (érdemes végignézni a képsorozatot), aztán ízre is nagyon bejött, szóval biztosan lesz még ilyen, főleg a maihoz hasonló, hidegebb időkben.

Hozzávalók:

• 4 ek vaj (kb. 5,5 dkg)
• 1/2 közepes vagy 1 kisebb hagyma
• 2-3 sárgarépa
• 1-2 petrezselyem gyökér
• fél zellergumó
• 2-3 zellerszár
• 1 fej közepes karfiol
• 2 ek apróra vágott, friss petrezselyemzöld
• 2 liter húslé
• só, bors

Habaráshoz:

• 4 ek vaj
• 6 ek liszt
• 6 dl tej
• 1 dl tejszín
• tálaláshoz tejföl
  

Akinek van Le Creuset edénye, az most vegye elő. Akinek nincs, az vegye elő kedvenc fazekát. :) Nekem sincs sajnos, mindig lesem, hátha megkapom olcsóbban egy leárusításon.

A zöldségeket sorban apróra vágjuk. A vajat megolvasztjuk, ebben üvegesre pároljuk a hagymát. Ezután hozzáadjuk az apró sárgarépát, petrezselyem gyökeret, zellergumót. Néhány percig pároljuk, majd hozzáadjuk a durvára szabott karfiolt és petrezselyem zöldet, összekeverjük. Lefedve, alacsony hőfokon 15 percig pároljuk. Hozzáöntjük a húslevet, majd felforraljuk, ezután újra visszavesszük a hőfokot és így puhára főzzük a zöldségeket.



Elkészítjük a habarást. Én a hagyományos módon, ahogy Anyukámtól tanultam, úgy készítettem. Ha valaki szeretné kipróbálni ezt az amerikai módszert, leírom: a vajat felolvasztjuk. Közben a tejet egy kézi habverővel lassanként hozzákavarjuk a liszthez. Ezt a keveréket lassanként a vajhoz keverjük, folyamatosan kavargatva. Néhány percig főzzük, amíg kissé sűrű lesz. Hozzákeverjük a tejszínt.

Ezután a habarást hozzákavarjuk a leveshez, majd amíg forrni kezd, lassan kavargatjuk. Amint egyet buggyan, leoltjuk alatta a tüzet és kész a levesünk. Érdemes még megkóstolni, hogy elég sós-e, majd tejföllel tálaljuk.

Jó étvágyat!